Civilizációk osztályozása

Nyikolaj Kardasov által megfogalmazott osztályozási rendszer a maga idejében rendkívül progresszív volt. Maga a skála az energiafogyasztást veszi alapul, mely napjainkban is kifejezetten kedvelt megközelítés azok körében, kik a kollapszológiával, azaz az összeomlások kutatásával foglalkoznak.

Mivel Kardasov maga is asztrofizikus volt, így a léptékek sem ragadtak meg a Föld által szabott keretek között, sőt, alkalmasint alkalmazható bármely égitest(ek)en lévő civilizációra, amely egy naprendszerben és egy galaxisban van jelen permanensen. Az 1. típusú fejlettségi szint egyenlő azzal az energiafelhasználással, amikor a vizsgált civilizáció az égitestén rendelkezésre álló energiát teljes mértékben hasznosítani tudja. Kardasov eredetileg a publikáció idején aktuális emberi civilizáció fogyasztását tekintette a szint tetejének. A követekző szintje, azaz a 2. típus besorolást az a civilizáció tudja elérni, mely képes felhasználni a naprendszerének központi csillaga által előállított energiát. A következő lépés ezen a skálán szintén nagy mind az embernek, mind az emberiségnek: a 3. típusba azon civilizációk tartoznak, melyek egy teljes galaxis energiája felett rendelkeznek szabadon.

A léptékek minden esetben legalább tízmilliárdokat jelentenek Wattban (10^16 W - 10^26 W - 10^36 W). Ennek a problémának a feloldásáról Carl Sagan is értekezett, a skálát tovább osztva tizedesekkel, ezzel pontosítva a módszert. A tizedesek bevezetése azt eredményezte, hogy ténylegesen skálaként értelmezzük a civilizációk osztályozását. Maga Sagan az emberi civilizáció pozícióját is mozgatta a skálán, 1 típusról 0,7-re módosította.

 Az 1 típus elérésére egy 2022-es tanulmány szerint nincs sok esélye az emberi civilizációnak egészen 2371-ig. Helyénvaló lenne feltenni a kérdést, hogy egyáltalán szükségünk van-e erre és szeretnénk-e.

Növekedés

A technopozitivizmus válasza abszolút igenlő, sőt, irányzatoktól (radikalizmus szintjétől) függően akár gyorsításra is buzdíthatnak. A gyorsítás mögötti alapelv egyfajta előremenekülés a gazdasági, energetikai és szociális krízisek elől. Kiindulópontja a kapitalizmus alapelve: a növekedés. Mivel a bolygónk minden szempontból véges, így a növekedés egy idő után túl kell mutasson a planétán. Egy másik égitest kolonizálásával új távlatokat remélnek, az elérhető energia és élettér növekedését várják a technopozitivisták.

A modern neoliberális gazdaság is ezt az irányt jelölte ki célnak. A növekedés alfája és omegája a modern gazdaságoknak, államok, vállalkozások, sőt, akár magánszemélyek (elsősorban pénzügyi) sikere abban az egy mutatószámban nyilvánul meg, hogy sikerült-e valamilyen mutatószámban növekedni. Ez a módszer és értékelés két pontban is téved az őt körülölelő világból.

Az egyre nagyobb szeletek birtoklása az egészből lehet, hogy pillanatnyi pozitív képet fest a birtokos szempontjából, de sosem mutatja meg, hogy ezen jószágok, erőforrások egy zéró összegű játék nyereményei. Arra sem világít rá, hogy mekkora nyereménye van jelenleg a tágan értelmezett környezetnek, mely erőforrások azok, melyek nincsenek imamalomba forgatva és profitban értelmezve. Könnyen belátható, hogy kevés olyan energia- és erőforrás, valamint jószág áll rendelkezésre, amelyek végtelen vagy ahhoz konvergáló határértékkel állnak a rendelkezésünkre, anélkül, hogy elhagynánk a planétát.

A második tévedése a növekedésnek, hogy olyan dolgokat képes számszerűsíteni, amelyet valamilyen devizanemben vagy időintervallumban ki tud fejezni. A megszámlálhatatlan dolgok problematikáját is gordiuszi csomóként tudja csak megoldani, csakazértis számszerűsíti. Számszerűsíti az élményekért fizetett pénzt, számszerűsíti a hívek számát, számszerűsíti a sírhelyért megváltott földterületet.

Kollapszológia

A kollapszológiával foglalkozók ellenben nem látják olyan fényesen a jövőt, mint a neoliberális közgazdaságtan vagy a technopozitivisták. A legtöbb összeomlást kutató egyetért abban, hogy a jelenlegi növekedés-alapú civilizáció (a sebesség kérdése nem konszenzusos) előbb-utóbb fokozatosan összeroppan. A növekedés gyorsításában azt látják, hogy előbb elfogynak az erőforrásaink és az élhető területeink, mintsem új kolóniákat tudnánk alapítani. Civilizációnk összeroppanása nem egy pillanatnyi eseményként fog megtörténni, hanem egy folyamatosan lefelé ívelő pályán a felmerülő problémák száma és súlyossága növekedni fog. Ezek a problémák már ma is jelen vannak - területek elsivatagosodása, átlaghőmérséklet emelkedése, fajok eltűnése.

 A fokozatosság miatt az ember lassan adaptálódik a megváltozó körülményekhez, sőt, rövidebb-hosszabb távon a technológiai fejlődés hozhat számára kényelmi megoldásokat. Légkondicionálóval nézve sokkal elviselhetőbb a forróság. De a "tüneti" kezelése ezeknek a súlyosbodó problémáknak nem fognak hosszútávon kifizetődő eredményt hozni.

 A fenti két ellentétes vélemény azt tükrözi, hogy a technológiai haladás és a növekedés lassabb, átgondoltabb kell legyen, hogy az emberiség biztosíthassa maga számára az életteret és a létezéshez szükséges számszerűsíthető és nem számszerűsíthető javakat. Nem kifejezetten cél az, hogy az ember elzárja magától azon dolgokat, melyek örömet vagy kényelmet jelentenek, csupán mértéket kell benne tartania.

Termék helyett életérzés

A fogyasztók nem feddhetetlenek a mai normák szerint, de nem született mindenki ősbűnnel. A fogyasztók kondicionálása régóta gyakorlat, nem csak a versenyszférában. A modern idők marketingnek nevezték el az iparágat, amely a fogyasztás növekedését információk átadásával és manipulációk finom csepegtetésével kívánják elérni.

A versenyszférában bevett gyakorlat már, hogy nem kifejezetten egy adott termékre fókuszál a marketing, hanem egy miliőt, életérzést kíván rendelkezésre bocsátani. Természetesen a pozitív, mosolygó környezet egy klub számára érhető csak el: a jószágot fogyasztók exkluzív ligája. A túlparton nem a jószág vár a fogyasztóra, helyette a termék maga a híd, amely egy olyan helyre vezet, ami úgy aránylik a mennyországhoz, mint a viagra a kék M&M's-hez.

Az állami szféra is megjelenik a reklám és marketing piacán - Európában sok esetben a kormányzó erők politikai hangját megafonként felerősítve. Ennek a kihirdetésnek ugyan úgy része a kék alapon fehér szöveggel üzenetet közvetítő plakát, mint a Skála Kópé. Annak is életérzés üzenete van, amit sokan csak "hurka-gyurka" dalként ismernek:

Hurka-dal

Ez a Jóska
Ez a Gyurka
Ez meg itt a véres hurka!

Jóska, Gyurka, véres hurka
Milyen jó a májas hurka!

Hú de jó, sütni való!
A hurka télen-nyáron jó!

Itt a kenyér
Itt a só
Hurkát enni csuda jó!

Egyszerre megjelenik benne a klasszikus "amit ma megettem, azt tőlem el nem veheti senki" életérzés. Teletöltött belek, elégedett emberek. Másrészről közvetve az állam így kommunikál felnőtt emberekkel: Jóska, Gyurka, véres hurka. Mindezt olyan környezetben megjelenítve, amit díszletnek megirigyelhetett volna Marco Ferreri, mikor forgatta a zseniális A nagy zabálás című klasszikusát. Az állam teletömi állampolgárai hasát, de azért érezzük, hogy az állam a felnőtt, míg Jóska, Gyurka hiába önálló, felnőtt ember, azért mégse tehet meg bármit. Hiszen amit szabad az államnak, azt mégse szabad a proli (a proli itt egyáltalán nem pejoratív!) melósnak.

A politikai üzenetek természetesen a negatív üzenetekben is bővelkednek, mert a közös gyűlöletnél nincs nagyobb egységet kovácsoló erő - Disney rajongóktól elnézést, hogy én ölöm meg a Télapót, de nem, nem a szeretet a láng az olvasztótégely felett, hanem a pusztító, őrjöngő gyűlölet.

Tán épp ez a töredezett társadalom, melyben a törésvonalak vízszintesen és függőlegesen is végigfutnak, lesz az akadálya egy kollektív tudatosságnak, mely felismeri és adaptálja azokat a tényeket, hogy rövid életű civilizációnk még rövidebb életű emberekből mennyire apró, kiszolgáltatott az elemeknek.

1. Kardashev, N. S. "Transmission of Information by Extraterrestrial Civilizations," (1964). Soviet Astronomy, 8, 217.

2. Sagan, Carl (1973-07-01). "On the detectivity of advanced galactic civilizations". Icarus. 19 (3): 350–352.

3. Jonathan H. Jiang et al. (2022) "Avoiding the Great Filter: Predicting the Timeline for Humanity to Reach Kardashev Type I Civilization". Galaxies, 10(3), 68.